A sün kabátja
Volt egyszer egy kecske,
Sok állat felkereste.
Ő varrta a kabátot,
Az inget és a nadrágot.
Elment hozzá a süni,
Hogy karácsonyra kabát kéne neki.
- Varrnék én neked szívesen,
De nem tudom milyen anyagból legyen.
A tüskéid a kabátot kiszúrják,
S bebújik a hideg a lyukakon át.
- Találj ki valamit barátom,
Sosem volt nekem még kabátom.
Télen az odúmba elbújtam,
Tavaszig csak aludtam és aludtam.
De olyan szép ünnep a Karácsony!
Talán a legeslegszebb a világon.
Lemaradni róla többé nem akarok,
De kabát nélkül a hidegben megfagyok.
Menj haza nyugodtan Süni,
Eszembe fog jutni valami.
Töri is a fejét rögtön a kecske,
A megoldást vajon most hol keresse?
Ekkor eszébe jutott valami.
A bárányokat kellene felkeresni.
Elindul otthonról a szállingózó hóban,
Reméli valaki van otthon az ólban.
- Kedves barik rám hallgassatok!
A tavalyi gyapjatokból ugye kaphatok?
A süninek lesz bunda belőle,
Ne fázzon a hideg időbe.
- Vigyél kecske bátran,
amennyit csak akarsz,
Minket az új bundánk megvéd,
Amíg jő a tavasz.
Örült a kecske, mert tudta,
A feladat egy része le van tudva.
Elindult az erdő odvas fájához,
Hogy az ott lakó kígyótól bőrt szerezzen a kabáthoz.
A kígyó a levetett bőrét nyomban odaadta,
Örült, hogy karácsonyra elajándékozhatta.
Sietett a szabónk haza a házába,
Kész is lett a bunda aznap vacsorára.
Áthívta a sünit, hogy beszélniük kéne.
Szomorú a süni, már elszállt minden reménye.
Leül az asztalhoz, a kecske teával kínálja,
De a süni már csak a beszélgetést várja.
Iszik egy kortyot és rá is kérdez nyomban.
- Igaz kecske koma a bundámmal gond van?
- Miért lenne süni? Úgy ismersz Te engem?
Amit megígértem, azt én meg is tettem.
Itt van a kabátod, igazi műremek,
Próbáld fel hadd lássam én is a művemet.
Kívül erős bőr, belül meleg bunda,
Az egész erdőnek megmutatom még ma!
Olyan csodálatos! El sem tudom hinni!
A karácsonyi bálon én is ott tudok már lenni.
Aznap az egész erdő azt csodálta,
Milyen csodálatos lett a süni új kabátja.
Dobos Kriszti