2014.06.22

Péntek este, mint mindig lementem sünit etetni. Vártam, vártam, kiálltam a kapuba is, mert Buldózer mindig a kapu alatt bújik át és jön kajálni. Mondom, elé megyek, meglesem, ahogy a fal mellett döcög. Annyira figyeltem, hogy nem vettem észre. Ő Buldózersége viszont észrevett engem, ott állt pár centire a lábam mellett és szuszogott méltatlankodva, miért is állom el az útját. Köszönés után félreálltam, ő pedig sprintelve ment a tálig... Hogy mikor surrant mellém nem tudom...