Tegnap egy kicsit hamarabb ébredt. Hallom, hogy ropogtatja a száraz eledelt. Mondom, meglesem a kis gazfickót. Hát rág egy kicsit, beletúr, aztán rám néz és vár...
- No mi lesz gazdi? Már megint száraz?
- Mi van kicsim, nem ízlik? Hozzak mást a kis mazsolámnak?
Áll néz, megint beletúr és szép lassan elindul a házacskája felé. Olyan szomorúan ballagott, hogy megszántam és kapott a husi előtt 2 db gyászbogarat. Olyan szépen néz azzal a rubint szemével, hogy nem lehet ellenállni neki. És olyan kis szelídke, hogy össze-vissza lehet puszilgatni....