Nyaralás
Végre itthon! Kis gazdimékkal nyaralni voltam a Balcsinál. Igaz csak mondták, hogy a Balcsin vagyunk, de én nem láttam ám. De jó, hogy magukkal vittek és nem kerestek nekem pótgazdit erre az időre. Azért nem volt nagy kényelmetlenség, mert szinte minden megszokott dolgomat magukkal hozták. A ketrecem, a kerekem. Csak a nagy házam nem fért be, de ezt megoldották, úgy, hogy a hordozóm teteje lett az ideiglenes nyaralóm. Jól megszaglásztam mindent! Mennyi új illat volt útközben is és ott is! Odafelé, mivel estefelé volt már, kicsit kíváncsibb voltam, nézelődtem, meg volt valami nagy kerek, amit tekergettek, azt is ki szerettem volna próbálni, vajon jó-e benne futni, de sajnos nem hagyták.Én meg, hogy lássák milyen rendes sünike vagyok, egy kis ajándékcsomagot is hagytam a kis takarómban.Volt egy másik szállóvendég is a nyaralóban, egy nyuszi. Nagyon csendes állatka, se kereke, se házikója. Jó hangosan ropogtatta a kajáját, akár egy süni. Hazafelé már nem volt olyan érdekes, átaludtam az egész utat. Olyan jó most megint a kis házacskámban, párnák közt aludni. Remélem este finom vacsival lepnek meg.
Kis keleti sünikéink sem voltak magukra hagyva. A kedves szomszédasszonyom elvállalta az etetésüket. Ma már láthatom őket, mert én viszem a vacsit.