2015.02.24.
Már a dokinál van. Megígérték, hogy nagyon vigyáznak rá. Kb. kettő körül hívnak majd. Kértem nézzék meg a fogacskáját is, mert a gyászoló páncéljától fuldoklik. Mindig visszaöklendezi.
2015.02.24.
Telefonon beszéltem a rendelővel. Megműtötték a kicsikénket. Amennyit elmondtak az az, hogy sajnos ugyanolyan daganat, mint volt, csak nagyobb és csúnyább. Mégis áttétes lett és elterjedt a rák. Sajnos még lesznek daganatai. Ha beszélek a dokival személyesen, kiderül majd mik az esélyei. Eddig abban bíztunk, hogy nem lesz baj, mert hamar észrevettük az elsőt. Most kell másik kapaszkodó.
2015.02.24.
Újra itthon. Megmondom őszintén rosszabbra számítottam. Élénk, jó a közérzete, bújik, még mászkál is. Sátorhelyi doktor most "drasztikusan" távolította el a daganatot és annak környékét. Kérdésemre, hogy mi várható a jövőben, kiújul, vagy várható, hogy fájdalmai lesznek " majd meglátjuk" a válasz. Kicsi de stramm kis süni Jaspikánk. Ezen is túl van és nagyon remélem, hogy soha többé nem kell majd műteni. Meg azt, hogy azért szép hosszú élete lesz. Pénteken megyünk újra sebkezelésre. Addig naponta egyszer kap fájdalomcsillapítót.
2015.03.06.
Ma voltunk a dokinál varratszedésen. A sebe szépen gyógyul. Viszont a gyerek megint tapintott neki egy daganatot, most a jobb oldalán. Én nem éreztem semmit, mikor megfogtam, viszont a doki most szintén kitapintotta. Azt mondja nem nagy, várjunk vele. Egy hónap múlva megnézi hogyan gyógyul a varratszedés után és addig figyeljük az új daganatokat. Az a nagy baj még, hogy a műtét miatt kereket sem kapott, és olyan sokat eszik, viszont szinte egy dekát sem hízik. Nem tudom hogyan tovább... Nagyon nem szeretném, hogy havonta felvágják szegénykémet. Jó lenne, ha valami miatt felszívódna a daganat és ezután minden baj nélkül élné le a kis életét.